A szimpózium levezető elnöki tisztét Böhm Péter LTSZ alelnök, a paksi ATOMIX KFt. ügyvezető helyettese, tűzoltó parancsnok töltötte be. A napirendi pontok sorában elsőként Udvardi Sándortól, az LTSZ elnökétől hallhattunk elemzést a létesítményi tűzoltóságok 2011. évi helyzetéről. Mindenek előtt örömmel üdvözölte a szép számú érdeklődőt, bizonyítandó, hogy jogos igény van a szövetség működésére. Az elnök elmondta, hogy amíg a 90-es évek elején több mint 500 létesítményi tűzoltóság működött az országban, napjainkban alig több mint százra (129) tehető azok száma. Ennek következtében (a veszélyes üzemek kivételével) a létesítmények védelme kisebb szerepet kap, mint korábban, miközben a HÖT erőforrásai lecsökkentek. „Bibliánkból”, a 118 –asból eltűnt a tűzveszély fogalma – fogalmazott Udvardi Sándor, aki a továbbiakban arról szólt, hogy milyen nagy szükség van arra, hogy az OKF rendelkezése nyomán a megyék mérjék fel a tűzoltóságokat, így pontos képet kaphatunk azok megoszlásáról és működéséről. A legális működési-, szabályzási feltételek ugyanis elengedhetetlenek, figyelembe véve a versenyszféra igényeit.

Az érdekképviselet, amely az 1990-es években az MTSZ tagozatainak feladata volt, 2010-ben kettős képviselet formájában valósult meg, sokszor egymást keresztező külön érdekek mentén. Az elmúlt év végén a három szövetség (eredmény nélkül) egyeztetett a közös lehetőségről, az OKF is egységes képviselettel tárgyalna szívesen. Szándékunk nem valaki ellen irányul, magunkért szeretnénk tenni, összhangban a többi szövetséggel – mondta az elnök.

A beszámoló további részében a topográfia beszélt önmagáért: először a szövetséget alapító tagszervezetek, majd a további jelentkezők, végül a szimpóziumon résztvevő létesítményi tűzoltóságok földrajzi megoszlását mutatta a térkép. A látottak alapján az LTSZ lefedi az egész országot, a Dunántúlon és hazánk észak – keleti részén a legnagyobb az érdeklődés a szövetség iránt (ezen országrészeken találhatók az iparterületek), míg a Duna – Tisza köze pillanatnyilag „fehér foltnak” számít.

Mielőtt Udvardi Sándor az LTSZ céljait ismertette, elmondta, hogy a szövetség jelen rendezvényt is beleértve, minden támogatást megkapott az OKF –től, és annak főigazgatójától, Dr. Bakondi György tű. altábornagytól, az pedig örömmel tölti el, hogy a Tűzvédelmi Tanácsadó Testület új tagjaként képviselheti a létesítményi tűzoltókat. Az LTSZ ugyanis – bár munkáját olyan megoldásra váró problémák nehezítik, mint például kapcsolattartási nehézségek, vagy a hiányos adatbázis – tele van tervekkel. A szakmai felügyelettel kiváló a kapcsolat, az indulás szép reményekre jogosít.

A szimpózium Bérczi László tű. ezredes, OKF tűzoltósági főfelügyelő tájékoztatójával folytatta munkáját, aki a főigazgató úr és a maga nevében köszöntötte a jelenlévőket. Mint mondta, a tűzvédelmen belül vannak olyan területek, melyek érdekei különböznek egymástól. Ezt az OKF elfogadja és támogatja. 2010-ben az előző nyolc évhez viszonyítva szemléletváltás történt a tűzvédelem terén is. Amíg korábban a fennmaradás volt a cél, ma a katasztrófavédelmi törvénycsomag – benne a tűzvédelem – vitája foglalkoztatja az embereket. Mivel a helyi érdekektől mentes, megfelelő jogszabályokban rögzített, egységes elveken és elvárásokon alapuló, egymásra épülő tűzvédelemi rendszer állami irányítást kíván, törvénymódosítások várhatók. Az előkészítés, a nemzetgazdasági érdekeket is szem előtt tartva, munkacsoportokban végzett közös munkával valósítható meg. Lényeges, hogy keretjogszabályok mentén, főigazgatói intézkedések, szakutasítások formájában nyílhat lehetőség az egyértelmű feladat végrehajtásra. Mindezt az év első felében tárgyalja a Parlament. A Kormány programjában a közbiztonság – annak részeként a tűzvédelem – meghatározó helyet foglal el, a támogatottság az irányító Belügyminisztérium részéről nyomon követhető. A feladatok megkívánják az egyesületek és azok valamennyi tagjának egységét. Az OKF új, „ oda – vissza működő” nyilvántartási rendszere szerint 670 olyan egyesület létezik az országban, amely alapító okirata szerint tűzvédelemmel és műszaki mentéssel foglalkozik, ám közülük több mint háromszáz működéséről nincs információ. Ezért van fontos szerepe annak a felmérésnek, amely reális képet ad a jelenlegi helyzetről, hiszen a jövő a mi felelősségünk.

A tájékoztató további részében a hatósági jogkör erősödésének fontosságáról, a szakmai napok- és a honlap szerepéről, valamint az LTSZ százhalombattai elnökségi ülésén való részvétel tapasztalatairól esett szó. A változások véleményezésére, javaslattételre, a Tűzvédelmi Tanácsadó Testületen keresztül van lehetőség, kapcsolattartásra pedig az OKF Tűzoltósági Főfelügyelőség főosztályvezetőjével, Fülep Zoltán alezredes úrral, de ő maga is megad minden támogatást az LTSZ eredményes munkájához. Kérdésekre válaszolva hallhattunk még a biztosítási díjak felhasználásáról, arról, hogy felülvizsgálandó a fő- és nem főfoglalkozású létesítményi tűzoltóságok határozatai, és megtudhattuk azt is, hogy a jelenlegi képzési modulok helyett kiképzési bázisokon nyugvó, egységes rendszer kialakítása van folyamatban.

A szimpózium munkája Pimper László előadásával folytatódott, aki az LTSZ és az MTSZ Létesítményi Tagozatának 2011. évi közös munkatervét ismertette. Ő, aki mindkét szövetségben az alelnöki tisztet tölti be, jól tudja, hogy mennyire fontos a saját területre fókuszált, egészséges együttműködés és a gondolatcsere. Ez a szemléletmód tükröződik az éves munkaprogramban is, beleértve az áprilisban Pakson, októberben pedig Debrecenben megrendezésre kerülő közös, nyitott szakmai napokat. Ezeken a két napos programokon kívül egy napos találkozásokat is tervez az elnökség, alkalmat adva a folyamatos kapcsolattartásra, a szakmai ismeretek bővítésére, köztük olyan témában, mint például speciális feladatok megoldása során a különbségek azonosítása, vagy a beavatkozások tapasztalatainak átadása. A szakmai napok tematikatervezete változatos. Cél: a jó gyakorlatok megosztása és továbbadása a gyakorlati bemutatóktól a teljesítményértékelésig, vagy éppen a tűzoltósági – sürgősségi betegellátásig. Az első kézből való informálódáshoz az OKF –től kér előadókat az LTSZ. A nem főfoglalkozású létesítményi tűzoltókhoz is van egy kérése, jelesül az, hogy támogassák a szövetség munkáját.  

Továbbiakban a XV. Flórián Kupa megrendezéséről volt szó. Pimper László elmondta, hogy nem is a versenyszellem az elsődleges, hanem a találkozás lehetősége. A LÖTOSZ hosszú évekig szervezett országos versenyeket a létesítményi tűzoltók részére. A hagyomány megszakadt, 2009 óta van ismét lehetőség versenyzésre. A tűzoltóversenyek, konferenciák felett Dr. Bakondi főigazgató úr védnökséget vállal. A létesítményi tűzoltók ez évi megmérettetésére szeptember 17-én, vagy 24-én kerül sor Dunaújvárosban: kismotorfecskendő szerelésben, ügyességi akadálypályán és fali tűzcsapszerelésben.

Mindarról, ami a szövetség életében történik, vagy azzal kapcsolatos, az LTSZ honlapján tájékozódhat az érdeklődő. Alelnök úr bemutatta azt, hivatkozva az oda – vissza való információáramlás fontosságára.

Mint arról szó esett, a találkozás, az együttlét, a beszélgetés, minden szervezet életében fontos. Ezt támasztják alá azok a „villáminterjúk”is, melyeket a szimpózium szünetében készítettem:

Skobrák Róbert alelnök örömmel nyugtázta, hogy a szimpózium iránt ilyen nagy az érdeklődés. Ez azt mutatja, hogy a tűzoltó társadalom szükségét érezte egy ilyen önálló szerveződés létrejöttének.

Timkó Ferenc, a tiszaújvárosi Tűzoltó és Műszaki Mentő Kft. képviseletében arról beszélt, hogy ez a csapat fel tudja használni egymás szakmai tudását. Reméli, hogy erre a jogszabályalkotás során is lehetőséget kap. Vannak olyan témák, ahol pontosításra van szükség, és olyanok is, amelyek duplán vannak szabályozva. Örül annak, hogy a szövetség erősödik, hogy hírét viszik az országban, és annak is, hogy olyan szellemi tőke kovácsolódik, amely mindenkinek hasznára válik.

A MOL Csepeli Bázistelepének tűzoltóparancsnoka, Erdei Mihály is fontosnak tartja az LTSZ létrejöttét. Véleménye szerint a korábbi szervezet nem tudta igazán képviselni a létesítményi tűzoltók gondjait, azok összemosódtak mind a hivatásos, mind az önkéntes tűzoltók problémáival. Itt mások a lehetőségek. A gazdálkodó szervezetek egyetértenek a szövetség célkitűzéseivel. A többi létesítményi tűzoltósággal jó a kapcsolat, annak további bővítésére most kínálkozik igazán lehetőség.

Sajtos Sándor, a székesfehérvári DENSO tűzvédelmi szakelőadója elmondta, hogy jól ismeri a tűzoltó társadalom összetételét, hiszen hosszú ideje vesz részt annak szakmai munkájában. Az önállóság lehetővé teszi az azonnali információáramlást, a véleménynyilvánítást a létesítményi tűzoltóságokat érintő kérdésekben. Csak itt volt utolérhető tapasztalatcsere lehetőség például a feszültéség alatti tűzoltás vonatkozásában, vagy az atomhulladék temetőnél tett szakmai látogatásra. A gépiparban, a vegyiparban, vagy éppen a gyógyszeriparban mindig erős tűzoltóságok voltak – mondta, ezt várja az LTSZ működésétől is.

Végezetül Stefán Mihálynét, a szövetség Felügyelő Bizottságának elnökét kérdeztem, aki az OKF –el való közvetlen kapcsolatról, az önálló szakmai érdekérvényesítési lehetőségről szólt. Az LTSZ eddigi legnagyobb eredményének pedig azt tartja, hogy Udvardi Sándor elnök megbízást kapott a Tűzvédelmi Tanácsadó Testület munkájában való részvételre.

Az Létesítményi Tűzoltók Országos Szövetségének I. Szimpóziuma eredményes munkát végzett. A kiváló alkotó légkörben zajló összejövetel – Stefán Mihályné ötlete nyomán – példamutató aktussal zárult: az egész ország területéről érkezett résztvevők a kölcsönös kapcsolatfelvétel és egymás megismerése jegyében bemutatkoztak, néhány szóval ismertették munkájukat és az őket delegáló tűzoltóságot is.

 Kovács Piroska